Történet és az oldal

Első körben szeretném leszögezni azt a tényt, hogy ez nem egy másolt oldal!

Az ötlet onnan származik, hogy egy teszt kitöltése után rátévedtem egy angol nyelvű Kuroshitsuji-s szerepjátékra. A Kuroshitsuji: Millennium Rose-ra. Nagyon megtetszett a történet és szívesen játszottam volna, csak az angolom nem a legjobb és így nehezemre esett volna játszani. Vagyis nem értetettek volna meg, meg én se magamat. >< Viszont úgy gondoltam, hogy mi lenne, ha megcsinálnám a magyar testvér oldalát. Igaz, itt nem a Millenium Rose titkát kell megtudni. De akkor lássuk a sztorit:

Egyik reggel a Phantomhive birtokon, Ciel szobája, reggel 8 óra:
Ciel nem úgy ébredt ahogyan eddig. Vagyis magától ébredt fel. Sebastian sehol. Felült az ágyában és megdörzsölte a szemét. Hirtelen valami nehéz, csapódott az ablakának. Egy öltönyös, ezüst hajú férfi, kapaszkodott a keretbe. Nyakában nyakörv lógott, és mint egy kutya: kinyújtotta a nyelvét és lihegett.

- Pluto... - nyöszörögte Ciel amint felismerte a farkasembert, avagy a "sátán kutyáját". Pluto izgatottan figyelte tovább az ajtót, és halkan nyüszögött. Ciel is az ajtóra nézett is fülelni kezdett. Tompa morgás és tolakodás zaja hallatszott. Majd megzörrent a kilincs. Ciel megijedt és felkapta a könyvét az éjjeliszekrényről védekező eszközként, Pluto egyre izgatottabb lett. Az ajtó egyre jobban remegett és a kilincs is egyre jobban zörgött. Pluto boldogan ugatott egyet. Az ajtó kitárult és két alak esett be rajta. A fekete ruhás férfi megtartotta az egyensúlyát, és két lábra állt. A lány viszont szabályosan felkenődött a földre. A magas, jó állású férfi egy levéllel a kezében Ciel felé indult. A lány gyorsan talpra pattant. Jó egy másfél fejjel alacsonyabb volt a férfinál. Az akkori kor divatjának nem megfelelő, extravagáns ruhát viselt. Elszántan esett neki a férfinak, kikapja a levelet a kezéből.
- Én adom oda! - kiáltotta ugrás közben. A férfi magasba emelte a levelet, így a lány átesett az orra előtt.
- Jó reggelt, úrfi! Remélem nem mi ébresztettük fel. Sajnálatos módon a kisasszony makacsabb volt ma reggel mint máskor.
- Nem, Sebastian. Magamtól ébredtem - válaszolta Ciel és letette a könyvet. A lány felállt, és kifújta barna fufruját az arcából.
- Miről hadoválsz itt? - kiabált rá Sebastianra - Te makacskodtál! Én vettem át a postát, ebből arra következtettem, hogy én is viszem föl, mire te megjelentél és kikaptad a kezemből! Miért kell mindent neked csinálnod?!
- Rozzi, kérlek nyugodj le - szólt a lányra fáradtan Ciel és átvette a levelet. Rozzi durcásan huppant le az ágyra. Pluto elkezdte ütögetni az ablakot.
- Téged hív - vigyorgott Ciel Sebastianra miközben feltépte a levelet. A komornyik fintorgott egyet.
- Szerintem inkább téged - nézett a lányra. Rozzi felkapta a fejét, és az ablakra nézett.
- Puru! - kiálltott fel vidáman, és az ablakhoz rohant - Pici kutyuli-mutyulim! Ne mászkálj fel ilyen magasra! Leesel!
Sebastian megfogta a fejét, majd Cielhez fordult:
- Mit írnak?
- Őfelsége új megbízást küldött.
Sebastian meglepődve nézett a fiúra.
- Fel kell kutatnunk az Igaz Szív Tükrét:

folyt. Igaz Szív Tükre (a Rozzi nevű csajsziról bővebben a karaktereknél )